Előző            Főoldalra            Következő

Tagjaink

 

   

    Pásztor Lászlóné / sz: Földi Adrienne / 1943-ban született. 20 éves korától eszperantista. Férje Pásztor László. Egyetlen gyermekük Pásztor Ferenc, az elektromos újság számítástechnikai feladatait

látja el. Dr. Győry Nagy Lajos, Dr. Jáki Ferenc voltak tanárai. A-B-C nyelvvizsgákat tett a MESZ-nél. Vizsgáztatták: a Pechan házaspár, Dr. Jáki Ferenc és Baghy Gyula. 1973-ban az ELTE-n felsőfokú

állami nyelvvizsgát tett. Tagja 1963-2001 között az „Ora Duopo Kalocsay - Baghy” Eszperantó klubnak Miskolcon. 1972-1976 között TEB titkár, Dr.Győry Nagy Lajos és Pallós Istvánné irányítása alatt

turista ügyekkel foglalkozott.

1974-ben Miskolcon a „Rónai Sándor” Megyei Művelődési Otthon felkérésére eszperantó nyelvtanfolyamot vezetett, mely eredményes volt. 2005.V.5-től tagja Miskolcon a „Király Lajos” Eszperantó Baráti

Körnek. 2005. X.8-i  Dr. Kalocsay  emlékünnep  szervezője a „Király Lajos” Eszperantó Baráti Körtől. 2006-tól egyéni tagja, megbízottja az Egyetemes Eszperantó Világszövetségnek. Verses

mesefordításai: Fazekas Anna : Öreg néne őzikéje, Őzanyó. Továbbá egy képeskönyv 4-5 éves gyermekeknek. Társfordítóként dolgozott a férjével: Földes Péter: A Karvalyos Zászló c. ifjúsági regényének

eszperantóra fordításán. A könyv még nincs lektorálva. A regény Álmos és Árpád nagyfejedelmeink életrajzi regénye, melynek témája az ősmagyarok honfoglalásával zárul 896-ban. Oda-vissza mindent

fordít.

A 31 eredeti eszperantó nyelvű elbeszéléséből 25 már megjelent.

Verses mesefordításai: Fazekas Anna Öreg néne Őzikéje – Őzanyó: Dr. Dudich Endrével társfordításban jelent meg 2007-ben. Megtalálható a Budapesti „Széchenyi” Könyvtár részlegénél, a Magyar Elektromos Könyvtár állományában.

Négy recenzusa jelent meg: fotó-kiállításról, eszperantó nyelvű újságokról, könyvekről.

BAZ - megye turisztikai bemutatása helységenként (37 db helységről) eszperantó nyelven, megjelent a www.hungario.hu web lapon.

Egyéb írásai, fordításai az Északmagyarországi Hír c. elektromos újságban jelennek meg.

 

Nevéhez fűződik

A 2005, 2006, 2007 évi „Kalocsay” emlékünnepségek megszervezése  -  férjével közösen: Abaujszántón.

 

2007-ben a 120 éves Eszperantó emlékére eszperantó könyv- és kiadvány kiállítás megszervezése – férjével közösen – a „Lévay József” Református Gimnáziumban Miskolcon.

 

2007. novemberében javaslattétel Miskolc Város Önkormányzata felé: Avas hegyi lépcsősor elnevezésére dr. Győry Nagy Lajosról, aki Miskolcon elindította (dr. Kalocsay Kálmánnal) az eszperantó nyelv oktatását és ezzel az eszperantó mozgalmat: az első, az 1913 évi eszperantó nyelvtanfolyammal.

 

Magyar-Eszperantista-Lengyel találkozó megszervezése /férjével Pásztor Lászlóval/ Abaujszántó-Miskolc-Lillafüreden 2008. április  4, 5, 6-án a Halina Komar (a Lengyel Eszperantó Szövetség elnöknője) által vezetett kiránduló-csoporttal .

Az Eszperantó nyelvvel  sok jó barátot szerzett a világban. Az Eszperantó nyelv eszköz, mellyel ismereteit, tudását átadhatja másoknak.

 

    Pásztor László 1940-ben született. Nyugdíjazásáig kertész üzemmérnök tanárként dolgozott. Földi Adriennével 1975- ben kötött házasságot. Egy 24 éves fiuk van, aki az elektromos újság

számítástechnikai feladatait látja el. Pásztor László 1969-tól eszperantista. Tanárai : Pál István és Dr. Jáki Ferenc voltak. A-B-C vizsgát tett a MESZ-nél. Vizsgáztatták: Dr. Jáki Ferenc és a Pechan házaspár.

1969-2001 között tagja az „Ora Duopo Kalocsay – Baghy” Eszperantó Klubnak Miskolcon. Ugyanennek a titkára és szakkörvezetője volt 1975-1980 között Pál István után. 2005.május.5-től tagja a

„Király Lajos” Eszperantó Baráti Körnek Miskolcon. 2006-tól ismét tagja a Magyar Eszperantó Szövetségnek.

Eddigi munkái:

Mátray Magdolna: A csipkeverés Iskolája /A csipkeverés európai történetével/,  társfordítóként: Földes Péter : A Karvalyos Zászló c. életrajzi regény, melynek témája a honfoglalással zárul 896-ban,

Kossárik Nándor miskolci költő 2005-ban megjelent verskötetének / 80 vers / fordítása. Ezek még nem jelentek meg eddig. Egyéb,eszperantóról és eszperantóra történt fordításai közül több megjelent az

"Északmagyarországi Hír" c.  eszperanto - magyar nyelvű elektromos újságban. 

 

2005-től író, fordító és szerkesztőtárs (feleségével Adriennel) az Északmagyarországi Hír c. magyar-eszperantó nyelvű elektromos újságnál.

Írásai, fordításai ott jelennek meg. Mezőkövesd és Miskolc története eszperantóul a MESZ turisztikai honlapján jelent meg    www.hungario.hu

Miskolci Útikönyv – negyedéves kiadvány - első részét a Magyar-Eszperantista-Lengyel Találkozó (Miskolc, 2008. április 4, 5, 6) résztvevői kapták meg ajándékként.

Lefordította eszperantóra  Novotny Gyula: Az Avasi Református Templom Története c. munkáját.

 

Nevéhez fűződik:

Feleségével együtt társszervezője a 2005, 2006, 2007. években  Abaújszántón a „Kalocsay Kálmán” emlék-ünnepségeknek.

 

A 120 éves Eszperantó nyelv alkalmából és az egykori két jeles diák (Dr. Győry Nagy Lajos és dr. Kalocsay Kálmán) emlékére szervezett eszperantó nyelvű könyv- és kiadvány-kiállításnak társszervezője (feleségével Adriennel) 2007-ben a miskolci „Lévay József” Református Gimnáziumban 2007-ben. (A kiállítást megnyitották: Dr. Jáky Ferenc és dr. Marianna Legányi)

 

Felesége Adrienne szervezőtársaként szervezte a Magyar-Eszperantista-Lengyel Találkozót (Hungespola Renkonto) 2008. április 4, 5, 6-án Abaujszántó-Miskolc-Lillafüred helyszínekkel.

A lengyel kiránduló-csoportot Halina Komar asszony, a Lengyel Eszperantó Egyesület elnöknője vezette.

 

Véleménye: az ismeretek akkor válnak értékessé, ha azokat megosztjuk másokkal.

 

    Dr. Vuné Király Ildikó

    Ildikó baráti körünk névadójának, Király Lajosnak az unokája. Olyan családban született, amelyben az eszperantó evidens dolognak számított, s amely bővelkedett nemzetközi kapcsolatokban. Nagyapja

már 6 éves korában megismertette vele az eszperantó nyelvet és segített leveleket írni első levelező-barátjának. Halála után a következő tanára a bűbájos Vári Márta lett, aki maga is nagyapja tanítványa volt

egykor.

    A miskolci Földes Gimnáziumban érettségizett, majd a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetemen folytatta tanulmányait angol- magyar- eszperantó szakon. Eszperantó professzora Dr. Szerdahelyi

István, a nemzetközi hírű nyelvész volt. 1976-ban szerzett diplomát; diplomamunkájának a témája Baghy Gyula költészete volt.

    Ugyanebben az évben a Nowrich Jubilee Foundation meghívására vendég-előadóként részt vett a Brit Eszperantó Kongresszuson Chesterben. Három hónapot töltött Britanniában: számos helyre elutazott

előadásokat tartani interlingvisztikáról, eszperantó irodalomról illetve Magyarországról. Olyan híres költők látták vendégül, mint Dr.Marjorie Boulton, Albert Goodheir és William Auld. A velük készített

interjúkat a Hungara Vivo című eszp. folyóirat közölte. Számos brit újság őt is meginterjúvolta, mint a vasfüggönyön túlról érkezett csodabogarat.

    Most néhány szó arról, hogy az eszperantó világához mivel járult hozzá. Munkatársa volt a Szerdahelyi/Koutny eszperantó szótárnak, a Hungara Antologio közölte egy novellafordítását (Mándy Ivántól),

készített könyvrecenziókat, a HEA vizsgabizottságának egy ideig titkára volt, az állami nyelvvizsgáztatásban (az ITK keretein belül) is részt vett egy időben (Jáki Ferenccel, Pechán Alfonzzal is vizsgáztatott),

vezetett tanfolyamokat egyetemistáknak és pedagógusoknak egyaránt, stb.

    A Miskolci Egyetem Idegen-nyelvi Oktatási Központjának adjunktusa. 1977 óta tanít nyelveket az egyetemen, elsősorban angolt. Férje szintén az egyetem adjunktusa.

Elérhetősége:  kiralyildiko@freemail.hu

 

    Fedor Istvánné

    Fedor Istvánné, Ilona 1956-ban született Kenézlőn. (Ez egy kis falu a híres diákváros, Sárospatak mellett.)

    Általános iskolai tanítónő, de földrajzot és biológiát is tanít a felső tagozatban. 1983 óta eszperantó nyelvet is tanít az iskolájában 8-14 éves tanulóknak. Első diplomáját a Sárospataki Comenius

Tanítóképző Főiskolán szerezte, a másodikat földrajzból és biológiából a Jászberényi Főiskolán, és 2005-ben fejezte be tanulmányait a Debreceni Egyetem Bölcsészettudományi Karán „tehetségfejlesztő

pedagógus” szakon.

    Az eszperantóval még főiskolás korában ismerkedett meg és ott kapott diplomát 1977-ben a nyelv oktatásáról. Az általános iskolai eszperantó nyelvtanításon kívül egyetemistákat is felkészít az eszperantó

nyelvvizsgára.

    Férjezett, van két felnőtt lánya.  Néhány évig az Észak-magyarországi Eszperantó Társaság alelnöke volt annak megszűnéséig.

    Lefordított néhány magyar mesét eszperantó nyelvre, amik a Juna Amiko-ban és a Nova Espero-ban, valamint külföldi eszperantó kiadványokban is megjelentek.

    Nagyon szeret utazni, barátkozni, a világon szinte mindenütt vannak barátai, akikkel eszperantóul beszél. Az eszperantó számára valóban „második nyelvet” jelent, mert nem múlik el egyetlen nap sem az

eszperantó nyelv használata nélkül.

Az Északmagyarországi Hír újság szöveg és nyelvi revizora.

Elérhetősége: ilonaf@freemail.hu

 

   

    Parkánszkiné Gerő Zsuzsanna 1946-ban született. Közgazdasági Technikumban érettségizett. Utána, a nyugdíjazásáig árellenőrként dolgozott. Mozgásszervi fogyatékos gyermekkori komplikációk

miatt. 21 éve él boldog házasságban. 2006 óta lakója a miskolci Szépkorúak háza Szociális Otthonnak.1976-tól eszperantista. Baghy Gyula tankönyvéből tanulta meg a nyelvet, bár a nemzetközi nyelvvel

történő ismerkedése a Szabó Imre vezette Budapesti Eszperantista Levelező tanfolyam segítségével történt. Vizsgáztatói: Batta Barnabás, és a Pechan házaspár voltak. Az Eszperantó nyelv segítségével

nagyon sok jó barátot szerzett. Barátai között szerepeltek ill. szerepelnek: Dr. Bikszádi Ilona, a néhai Dr. Zaletnyik Pál,  Cséti Imre és neje, a „Király Lajos” EBK tagjai és még sokan mások.

1983-ban kötött házasságot Parkánszki Gézával. Ő tanította meg a férjét írni, olvasni. A tanító és tanítvány is jó volt, mert a férj gyöngybetűkkel írta be nevüket az abaújszántói Kalocsay emlékmúzeum

vendégkönyvébe 2005.X.8-án. Zsuzsa beszéddel segíti férjét, aki viszont fizikailag segíti feleségét. Férje süketnéma, de egészséges ember.

Zsuzsanna asszony a hasonló sorsúaknak levelező tanfolyamot vezetett. Princz Oszkár tankönyvét  feldolgozva feladatlapokat készített, úgy segítette a tanfolyamán résztvevő sorstársait.1987 és 1989 között a

jegyzőkönyvvezetője volt Miskolcon az Orvosi Eszperantista Szakcsoportnak. Az Eszperantó nyelv a hobbija.

 A szereteten kívül az Eszperantó nyelv és annak használata jelenti neki mindazt, melyért érdemes élni.

2008. február 21-től a MESZ Miskolci Eszperantó csoportjának tagja, a „Király Lajos” EBK barátja.

 

 

Külső munkatárs: nyelvi és szöveg revizorok

 

VIRÁNYI JUDIT (1951. február 20)

2008. február 1-től tagja a miskolci „Király Lajos” EBK –nak.

 Érettségizett Miskolcon a Gyors-és Gépíró Szakközépiskolában.

Szakmája: gyors-és gépíró.

Foglalkozása: ajándékboltban eladó.

Nyelvtudása: eszperantó, német és most tanul franciául.

Eszperantó tanára: Pál István volt.

„A” nyelvvizsgát tett a MESZ-nél 1972-ben.

Kedvenc időtöltése: a természetjárás, és a zenehallgatás